Május 20-án van KELET-TIMOR nemzeti ünnepe. Timor sziget keleti fele nagyon sokáig Indonéziához tartozott, és a terület lakói több évtizedes fegyveres ellenállás eredményeként vívták ki az elszakadást Indonéziától. Kelet-Timor 2002. május 20. óta független ország, s az eltelt tizenkilenc év alatt a lakosság helyzete sokat romlott. A bűnözők bandák egymás ellen harcolnak, már mind az elnököt, mind a kormányfőt meg akarták ölni, a gazdaság romokban, közigazgatás voltaképpen nincs. Viszont a derék állampolgárok szabadok, nem nyögnek az indonézek igája alatt, s ez is valami. (KalPress)
Május 20-án van KAMERUN nemzeti ünnepe. Kamerun mai területe egykoron francia és angol gyarmat volt, és a két területen nagyjából egy időben, de mégsem egyszerre lett független, és rögvest felmerült, hogy a két államnak egyesülnie kellene. 1972. május 20-án aztán népszavazás döntötte el a kérdést, és az emberek az egységes Kamerun mellett voksoltak. Ám a legújabb események fényében talán úgy tűnhet, nem döntöttek helyesen, az angol és a francia nyelvű kameruniak ugyanis nem nagyon akarnak békében megférni egy országban. (KalPress)
Sheffieldben született, s igen nyomorúságosan indult neki az életnek; volt lakatos és benzinkutas. 1964-ben a kiváló Lennon-McCartney egyik dalát énekelte lemezre, de nem aratott valami nagy sikert, úgyhogy visszament benzinkutasnak. 1969-ben – vagyis fél évszázada – szintén megpróbálkozott egy Lennon-McCartney számmal, s az “Egy kis segítség a barátaimtól” című dal már egyenesen a slágerlista élére ugrott. Ezt a dalt énekelte el a legendás woodstocki fesztiválon is, nagy sikerrel. Később számos világslágert komponált és énekelt, olykor azonban évekig eltűnt, s nem hallottunk róla. Hallgatásának többször volt oka labilis idegrendszere és kábítószeres botránya. 
A legnagyobb elismerést a 9 és fél hét című film betétdalával aratta, és világraszóló sikere volt a csodálatos, de sajnos már szintén halott Whitney Houston főszereplésével készült Több mint testőr című film zenéje. Tíz éve hunyt el. (Kalendárium Press)
Huszonkétévesen indult első Forma 1-es versenyén, első futamgyőzelmét pedig 1974-ben, a Spanyol Nagydíjon aratta. Akkor kezdődött kivételesen eredményes pályafutása, amelynek során összesen 25-ször bonthatott pezsgőt a dobogó tetején, s háromszor lett Forma 1-es világbajnok.
De némiképp más ember lett balesetéből felépülve, rájött ugyanis, hogy míg a Forma-1 révén a szervezők, az istállók, a reklámozók vagyonokat a keresnek, addig a pilóták az állandó életveszély ellenére annak csak töredékét. Nosza, ezen változtatunk – mondta magának Lauda, és szívfájdalom nélkül otthagyta a Ferrarit a Brabham sokkal jobb ajánlatáért, a pénzből pedig Lauda Air néven légitársaságot alapított – gondolván a későbbi időkre. Csakhamar a Brabhamet is otthagyta a McLarenért, s akkoriban a ma már megszokott húzások még némi visszatetszést keltettek.
Pedig igaza volt, kivált, hogy sokak szerint ő volt a számítógépes korszak előtti utolsó “valódi” Forma-1-es pilóta, aki még maga nyomta a gázt és váltotta a sebességet. 1985-ben vonult vissza, sosem versenyzett a Hungaroringen, de ennek ellenére – vagy éppen ezért? – 
imádta Budapestet. 1919-ben e napon családja körében, békében távozott az égi versenypályákra. (Kalendárium Press)
“Az irodalom gályarabja” volt, elképesztő mennyiségű könyvet írt, s ráadásul hatvanöt regényében jórészt állandó, korábbi műveiben már bemutatott alakokat szerepeltetett. Az Elveszett illúziókban például 116, a Kurtizánok tündöklésében pedig 135 korábbi hőse tért vissza. “Felfoghatatlan, hogy egy ember ennyi életfonalat tudott követni, s nem tévesztette össze őket” – csodálkozott Anatole France, pedig ő is konyított valamit az irodalomhoz.
Ekkor megfürdöm, látogatókat fogadok, vagy elmegyek hazulról, s vacsora után lefekszem.” Ilyen napi ritmusban élt évtizedeken át, s az éjt nappallá tévő munka egyetlen célt szolgált, Balzac saját nagyságának elismertetését.
S ekkor leült kicsinyke szobájában, az íróasztalára egy kis Napoleon szobrot állított, amelyre a következő szöveget ragasztotta: “Amit ő karddal kezdett, én tollal fejezem be”. Ezután hozzáfogott az íráshoz, s amint valaki írta: “soha még hódítóbb akarat nem rohamozta az irodalmat”. A kemény munka meg is teremte gyümölcsét. (Kalendárium Press)
A hatvanas évektől 1989-ben bekövetkezett haláláig a legnépszerűbb magyar írók egyike volt, akinek regényeit hamar elkapkodták az olvasók. Sokaknak volt kedves élménye például a Kinek a törvénye?, a Pókháló, A közös bűn, a Közel a kés, a Törvényen kívül és belül vagy a Vidravas című könyve. S bár háromszor kapott József Attila-díjat, őszinte írásai, főként akkortájt szokatlan tényfeltáró riportjai miatt sokszor meggyűlt a baja hatalommal. Sajtópereket akasztottak a nyakába, s ez a hatvanas években bizony nem volt tréfa dolog.
Az évfordulóra a Kalendárium Press az írónő Közel a kés, illetve Törvényen kívül és belül című könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Az amerikai kritikai realizmus első nagy mestere volt, akit Edgar Allan Poe mellett a század első felének legjelentősebb amerikai novellistájának tartanak. Tudatosan törekedett egy olyan romantikus prózaműfaj, a romance megalkotására, amelyben a látszat és a valóság az író képzelőereje által teremtett feltételek között játszódhat le. Legismertebb novelláskötete a Kétszer elmondott történetek, A hószobor, híres regénye pedig A skarlát betű és A héttornyú ház. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press az író A hétormú ház című regényét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Május 18-án van SZOMÁLIFÖLD nemzeti ünnepe, a Függetlenség Napja. Nagyon érdekes ez az egész, mert Szomáliföld nem független ország, így igazi nemzeti ünnepe sem lehet. A terület de jure Szomália része, igaz, de facto tényleg olyan, mint ha független lenne. Ezt a “függetlenséget” különben 2011-ben kiáltották ki Szomáliföld fővárosában, Hargeisában.
Eredetileg órásmester volt, egy óraszabályzó szerkezet feltalálásával a király kegyeibe került, meggazdagodott, és nemesi rangot vásárolt. Az utókor mégis inkább A sevillai borbély és a Figaro házassága íróját tiszteli személyében, az elsőből Mozart, az utóbbiból Rossini írt operát. Jellemző népszerűségére, hogy a Figaro házasságának premierje előtt olyan tömeg tolongott a pénztáraknál, hogy több embert halálra tapostak. Egyébként ő alapította az Írók Társaságát. (KalPress)
Margaret Hookham volt a becsületes neve, balettozni a híres Asztafjevánál és a Sadler’s Wellsben tanult. A vérében volt a tánc, kritikusai szerint őstehetségét brazil-ír származású édesanyjától örökölte. 1934-ben lépett először színpadra, majd egy év múlva a legendás Frederick Ashton fedezte fel. Ezután hamarosan meghódította az egész világot. Minden idők egyik legnagyobb táncművésze volt, évtizedeken át táncolt a londoni Királyi Balettben, 1954-ben pedig Királyi Táncművészeti Akadémia elnökévé választották. Bejárta az egész világot, táncolt Nurejevvel és Martha Grahammel, és olyan koreográfusok foglalkoztatták, mint Balanchine vagy Ninette de Valois. 
A táncelmélet terén is nagyot alkotott, több táncművészettel foglalkozó könyvet írt, és készített egy hatrészes televíziós sorozatot – amelyet ő maga rendezett – A zene varázsa címmel. Ezt a Magyar Televízió is bemutatta. (Kalendárium Press)
A szemrevaló hölgy a The Corrs együttes tagja. A muzikális ír család 1991-ben fogott komolyabban a húrok pengetésihez: a família tagjai közül Andrea énekel, Caroline dobol, Sharon hegedül, Jim pedig gitározik és a billentyűs hangszereket nyűvi.
Persze sehol sem annyira, mint hazájukban: a korong Írországban rövid idő alatt négyszeres platina lett, ilyen sikert addig ír előadó – ideértve a U2-t is – még nem tudott első albumával elérni.
Sokirányú művészi tevékenységet fejtett ki, írt verseket, meséket, ő volt egyik első filmesztétánk, s ő írta a Bartók Béla zenéjével világhírt szerzett A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. Emellett ő volt a társszerzője a Valahol Európában című nagysikerű filmnek, Csodálatosság könyve című művéhez pedig Thomas Mann írt előszót. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Balázs Béla Lehetetlen emberek című könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Minden tekintetben elütött az átlagos sztároktól, nem foglalkozott sem a nagyközönséggel, sem a kritikával – alig-alig iskolázott ember lévén egyébként sem olvasott a turfon kívül semmit -, igazából nem érdekelte az egész filmes felhajtás.
Gabin férfiasságának persze hízelgett a szépasszony kacérkodása, s az előadáson oly szenvedélyesen hódolt a művésznő formás idomainak, hogy kirobbant a botrány, Chevalier – aki a magánéletben is Mistinguette partnere volt – meg is üzente neki Amerikából; vigyázzon magára, mert ha hazajön, beveri a pofáját.
A filmesek viszont azonnal lecsaptak a durván faragott, nagyszájú, szemtelen, de éppen ezért különlegesen vonzó férfira, s elindították a világhírnév felé. Ami a legkevésbé sem vonzotta, pedig közel száz filmet forgatott, olyan nagysikerű alkotásokban játszott főszerepet, mint A nagy ábránd, a Mire megvirrad, az Átkelés Párizson vagy a Nyomorultak. Sokak példaképe volt, Lino Venturát annyira lenyűgözte a játéka, hogy miatta hagyott fel a bokszolással, és választotta a színészetet.
Gabint a halhatatlanság sem érdekelte, már életében kikötötte, hogy hamvait szórják a tengerbe, s mikor megkérdezték tőle, miért, a rá jellemző szabadszájúsággal azt felelte: “Az én síromra ne sz…jon senki!” (Kalendárium Press)
Nyughatatlan ember volt, fiatalon profi focistaként kereste a kenyerét, de dolgozott teherautó-sofőrként és eladóként is. Sokat tapasztalt az élet sűrűjében, volt élménye miből megírni a Gazdag ember, szegény ember című regényét, amelyet meg is filmesítettek – mi is láthattuk a tévében. Legismertebb regénye mégis az Oroszlánkölykök.
2024. május 16-án 10 éve hunyt el ALLAN FOLSOM amerikai író.
Május 15-én van a Szlovákiai Magyarok Emléknapja. 1994-ben a szlovák parlament magyar képviselőcsoportja határozott az emléknap megtartásáról, s azért éppen e napot választották, mert 1942. május 15-én szavazott a szlovák parlament a zsidók deportálásáról, s a szavazáskor a jelenlévők közül egyetlen ember szavazott ellene, gróf Esterházy János.
Ha annak idején valami ünnepi eseményen összegyűlt a család, annyi nagyszerű sportoló tartózkodott egy helyen, hogy kisebb országoknak is becsületére válna. Gyarmati Andrea édesanyja Székely Éva, az 1952-es olimpián a 200 méteres mellúszás bajnoka, sokszoros világ- és Európa-csúcstartó volt. Sajnos már szintén halott édesapja, Gyarmati Dezső, a legendás vízilabda válogatott tagjaként nyert három olimpiai aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot, s részese volt két Európa-bajnoki győzelemnek is.
Ezek után nem csoda, hogy Andrea is vízközeli sportágat választott, úszó lett, nem is akármilyen. Egészen pontosan 28 magyar bajnoki címet szerzett, s világversenyeken is számos érmet nyert, például Európa-bajnoki aranyat. Nagy esélyesként utazott el 1972-ben a müncheni olimpiára, ahol aztán a 100 méteres pillangóúszás előfutamában megdöntötte a világcsúcsot. Ezért volt csalódás végül neki és az egész országnak, hogy a pillangó döntőjében bronzérmes, a 100 méteres hátúszásban pedig “csak” ezüstérmes lett. Éveken át őt választották meg az Év úszónőjévé, s háromszor az Év Sportolónője is ő lett, természetesen 1972-ben is. Még egy évet versenyzett, majd szép csöndben visszavonult.
A civil életben is megállta a helyét, elvégezte az orvosegyetemet, és kiváló gyermekorvos lett belőle. De a vízisportoktól akkor sem szakadhatott volna el, ha akar, egy kajakozóhoz, jelesül az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Hesz Mihályhoz ment feleségül – később elváltak -, gyermekük, Hesz Máté pedig felcseperedve – nagy meglepetést okozva szüleinek és nagyszüleinek – szintén vízisportot választott, elsőrangú vízilabdázó lett. (Kalendárium Press)
Zseniális tudós volt, a radioaktivitással kapcsolatos kutatásaiért megkapta a Nobel-díjat is, bár ő maga nemigen méltányolta a különböző díjakat és kitüntetéseket, legendásan szerény ember volt.
Le is vette vele a lábáról, s amikor a szerelmes ifjú egyik első személyes találkozásukkor a kristályképződés jelenségeiről is oly szépen beszélt, a lány tudta, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Mindketten elsősorban a tudománynak éltek, “civil” társ nem viselte volna el életmódjukat, már esküvőjüket is minden ceremóniát nélkülözve tartották, nászútra pedig biciklitúrára mentek, sátorban aludtak, s “a kristályképződés nyugtalanító titkáról” beszélgettek a természet lágy ölén.
Abélard és Héloise a történelem egyik leghíresebb szerelmespárja volt, tragikus sorsukat sokan feldolgozták, csodás költeményében például Francois Villon. Héloise egy Fulbert nevű kanonok húga volt, s a kor egyik legtekintélyesebb tudósa, Pierre Abélard tanítványa. A lány és tanítója azonban szerelemre lobbant egymás iránt, a bűnös kapcsolat kitudódott, s amikor Héloise fiút szült szerelmének, kitört a botrány. Abélard gálánsan felajánlotta, hogy feleségül veszi lányt, a frigy titokban megköttetett, ám az ifjú arának a szégyen elől apácakolostorba kellett vonulnia. Szegény Abélard még rosszabbul járt, a 
dühös Fulbert megfosztotta férfiasságától. Héloise mindeközben megpróbálta az apácák szent életét élni, ám szerelmét nem tudta feledni, a zárdában írt szerelmes levelei a világirodalom legszebb ilyen jellegű művei közé tartoznak. Héloise élete végéig szerette Abélard-t, akit húsz évvel élt túl, s végakarata szerint szerelme mellé temették a párizsi Pere-Lachaise temetőben. (Kalendárium Press)
Nagy szegénységben nőtt fel, ezért fiatalon a felemelkedés talán egyetlen lehetőségét megragadva katona lett, s a légierő tagjaként kezdett atletizálni. Hosszútávfutásra specializálta magát, de elég későn érő atléta volt, első valamirevaló sikerét akkor érte el, amikor mások már befejezni készülnek az aktív sportolást. Az 1972-es olimpián a 10 000 méteres síkfutásban bronzérmet szerzett – a finn Lasse Viren és a belga Puttemans mögött. Elindult 5 000 méteren is, amelynek döntőjéről azonban egyszerűen lekésett. Az apró termetű sportoló ezután sorra nyerte a nagy világversenyeket, az újabb olimpiai megméretésre azonban nyolc évet kellett várnia. 1980-ban azután alapos elégtételt vett: 36 évesen mindkét hosszútávú síkfutó számban a dobogó legfelső fokára állhatott. Visszavonulása után két évtizeddel Kanadába költözött, és Torontóban hunyt el 2016-ban. Holttestét hazavitték, és Addisz-Abebában temették el. (Kalendárium Press)
Május 14-15-én van PARAGUAY nemzeti ünnepe, amikor a függetlenség 1811-es kivívását ünneplik.
Melbourne mellett született, de francia gyökerei vannak, a La Manche-csatorna első átrepülőjének, Louis Blériot-nak kései leszármazottja. Talán őse példáján felbuzdulva ő is kalandos utazásba kezdett, 16 évesen elindult egy kis világcsavargásra, Egyiptomban pedig belekeveredett egy filmforgatásba. Bekerült statisztának, s annyira megtetszett neki a dolog, hogy elhatározta: színésznő lesz.
Hazament, beiratkozott egy színiiskolába és hamar felfedezte a film. Még hamarabb lett belőle világsztár, a pályakezdése utáni évben az Elizabeth főszerepe után mindenki róla beszélt. Megkapta a Golden Globe-díjat is, s szinte szétszedték a filmrendezők. Évente két-három filmet forgat – de 2000-ben például ötöt -, köztük olyan népszerű filmeket, mint A tehetséges Mr. Ripley A Gyűrűk ura és az Aviátor. Utóbbival a csúcsra is feljutott, már amennyiben megkapta érte az Oscar-díjat. Pontosabban a csúcsra 2014-ben jutott fel, mert míg az Aviátor mellékszereplőjeként kapott Oscart, ekkor a Kék jázmin főszerepéért ítélték oda neki az aranyszobrocskát.
De egyébként nem nagyon érdeklik a díjak, mint ahogy nem nagyon érdekli Hollywood sem, az ausztrálok külön díjazzák, hogy otthon lakik. Pár éve három másik ausztrál Oscar-díjassal egyetemben az ő képét is kinyomtatták bélyegen, “Millió és millió ausztrál fog nyaldosni, már alig várom” – nyilatkozta sajátos humorával.
Fiatalon karneválokat és utcai mutatványokat szervezett, édesapja pedig azt akarta, hogy vegye majd át kis papírboltját. Ünnepeltünket azonban a változatosság, a pörgés, az izgalom, a kaland vonzotta, belevágott az autóversenyzésbe, ám egy súlyos balesetben majdnem életét vesztette. Ő maga is megriadt, így aztán egyetemre ment pszichológiát és antropológiát tanulni, az izgalmakat pedig a filmesek között kereste. Volt világosító, vágó, segédoperatőr, csinált néhány rövidfilmet, majd az American Graffiti című mozifilmjével berobbant a filmvilágba.
A 700 ezer dolláros film 50 milliót hozott a konyhára, s egyben lehetőséget adott neki, hogy belevágjon merész vállalkozásába, és egy tizenéveseknek szóló sci-fi-vel rukkoljon elő. Elkészítette azóta számos folytatást megért Csillagok háborúja című filmeposzának első részét, amelynek sikeréhez nem sok filmét lehet mérni. A film dúsgazdag emberré tette, azóta saját cége készíti a filmjeit, már a Csillagok háborúja negyedik részének összes költségét, mind a 115 millió dollárt maga állta, ami szenzációszámba megy a szakmában.
Lucas nem csak rendezni, írni is nagyon szeret, s e téren sem kell szégyenkeznie, ő írta például az Indiana Jones-filmeket. S míg annak idején kényszerűségből, úgy újabban passzióból gyakran kotnyeleskedik bele a stáb dolgába. Beleszól a világosító, a sminkes vagy a trükkmester munkájába is, beáll a kamerák mögé, mindent maga ellenőriz és korrigál.
Apja lengyel, anyja román volt, de szülei helyett főként a new york-i utca nevelte. Iskola helyett is inkább csavargott, majd beállt a haditengerészethez, később pedig pincér és cipőbolti eladó volt. Közben a híres Actor`s Stúdióban Robert De Niro és Al Pacino osztálytársaként megismerkedett a színészmesterség rejtelmeivel, éppen bírósági gyorsíró volt, amikor egy hirdetésben azt olvasta, hogy kezdő rendező színészt keres vizsgafilmjéhez.
és egy időben a magyar képernyőkről az utolsó pillanatban mindig kitiltott Krisztus utolsó megkísértése című filmjében.
Scorsese, úgy segítette ő például Quentin Tarantino pályafutását, már a botrányok övezte rendező első filmjében, a Kutyaszorítóban-ban is szerepelt vállalt, leghíresebb közös filmjük pedig a Ponyvaregény.
A pápaság történetének legsötétebb időszakában, az ún. “pornokrácia” idején uralkodott, de erkölcstelenségben túltett minden elődjén, “méltán” tekintik regnálását a pápaság mélypontjának. Annak a Maróziának az unokája volt, akit csak “a pápák szajhája” néven emleget a történetírás, s 18 évesen került Szent Péter trónusára.
szemére merte vetni viselkedését, azt általában megvakíttatta, de egy püspök például a férfiasságának elvesztésével fizetett meggondolatlanságáért. Egyetlen tette érdemel említést; ő koronázta császárrá a magyarokat Lech mezején legyőző I. Ottót, s ezzel jött létre a Német-Római Császárság.
