2125 éve, Kr.e. 106. szeptember 29-én született GNAEUS POMPEIUS MAGNUS római államférfi
A történelem egyik legkiválóbb hadvezére volt, huszonötévesen már diadalmenetben vonulhatott be Rómába, ami példa nélkül állt az addigi történelemben. A diktátor Sulla eleinte nem is akarta megengedni neki, ám végül beleegyezett, tőle kapta Magnus, azaz Nagy melléknevét is. Diadalmenete után is számos fényes győzelmet aratott, később összeszámolták; 22 királyt, 12 millió embert, 1538 várost és 4 tengert győzött le, illetve hódított meg, s alighanem a kor egyeduralkodó római vezetője lett volna, ha nem él vele egyidőben egy még nála is zseniálisabb államférfi, Julius Caesar.
A két befolyásos politikus kezdetben az összefogást szorgalmazta, Crassust maguk mellé véve triumvirátust alakítottak, de a két dudás csak nem fért meg egy csárdában. Jellemük is különbözött némiképp, Pompeius inkább katonai erényeket csillogtatott, a csatákban nem ismert kíméletet, a győzelem után azonban tisztelettel 
viseltetett méltó ellenfeleivel szemben, a kegyetlen korban kitűnt emberséges magatartásával. Nem tudott eléggé kíméletlen lenni, ezért nem számított igazán jó politikusnak. Julius Caesar másmilyen ember volt, így összecsapásukat nem lehetett elkerülni. Küzdelmükből Caesar került ki győztesen, Pompeius bölcsen Egyiptomba menekült előle, de még a hajón egy túlbuzgó Caesar-hívő meggyilkolta. Nagy ellenfelét – és egyben a vejét – maga Caesar is megsiratta, fényes pompával temettette el, sőt, szobrát is felállíttatta a szenátusban.
Egyébiránt hódításai, hadi sikerei nem csak Róma nagyságát növelték, de a köznapi életre is messzeható befolyással voltak, például az igazgyöngy viselését a diadalmenetében látott kincsek hozták divatba. (Kalendárium Press)
