1849. október 6-án végezték ki az ARADI VÉRTANÚK-at. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni megtorlásnak a magyar honvédsereg 13 vezetője – 12 tábornok és egy ezredes – esett áldozatául, s lett a nemzet vértanúja; Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Batthyány Lajos miniszterelnököt Pesten végezték ki.
Mindenki levonja a maga következtetéseit a régmúlt eseményekből, nekünk az jutott eszünkbe, hogy az aradi vértanúkra emlékezve nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy Aulich Lajos, azaz Ludwig Aulich német volt, nem is beszélt magyarul. 
Hasonlóképpen német volt Schweidel József, azaz Joseph Schweidel is. Damjanich János, vagyis Jovan Damjanić szerb volt, Knézich Károly, azaz Karlo Knezić pedig horvát. Volt két örmény vértanúnk is, Kiss Ernő és Lázár Vilmos szülei ugyanis örmények voltak. Lahner György, pontosabban Georg Lahner echte német volt, alig tudott néhány mondatot magyarul. De német volt Leiningen-Westerburg Károly, azaz Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg is. Poeltenberg Ernő, Ernst Ritter von Poeltenberg pedig osztrák. (KalPress)
