November 15-én 390 éve hunyt el BETHLEN GÁBOR erdélyi fejedelem
Történt pedig, hogy 1613 őszén török seregek szállták meg Erdélyt. Szkender pasa parancsban szólította országgyűlésbe a rendeket, és amint az egykori krónikás írja: “Az ország lakói, hogy a legyőzhetetlen török császár véres kardját a haza nyakáról el tudják hárítani, hosszas fontolgatás nélkül, mintegy az általános tűzvész eloltása céljából Kolozsvárra siettek új fejedelmet választani”. Így azután a rendek 1613. október 23-án “féltükben szabadon megválasztották” Erdély fejedelmévé a törökök jelöltjét, Bethlen Gábort.
Akik azt hitték, hogy Bethlen személyében a török engedelmes bábja került a trónra, azoknak hamarosan keservesen csalódniuk kellett. Ugyanis, amint a török sereg elhagyta Erdélyt, Bethlen belefogott hatalmas munkájába, és 16 éves uralkodása alatt Tündérkertté varázsolta országát. 
Egyébként Bethlen uralkodása alatt “ellenségnek lova lába nem nyomta többé Erdély földjét, sem hada nem pusztult.” Bethlennek különben már 10 évvel korábban, 1603-ban a bujdosók is felajánlották a fejedelemséget, de ő visszautasította, és Bocskainak szerezte meg a trónt. Elődjét, Báthorit is Bethlen emelte a fejedelmi székbe, ám hamar kiderült, ismét rosszul választott. Erdély siralmas állapota viszont nem tűrt további próbálkozást, Bethlennek kellett az ország élére állnia. Pedig ő tényleg nem akart fejedelem lenni. Ő maga így írt erről: “Istennel ő szent fölségével bizonyítjuk, hogy mi magunknak sem az fényes portán, sem itt az országbéli akármi rendek között fejedelemséget nem keresvén, 
egyenlő akaratból őkegyelmek ezt a terhet és súlyos gondot miránk vetették.”
Bethlen az egyik legnagyobb, ha nem “A” legnagyobb fejedelme volt Erdélynek, uralma alatt – amint írták – “terjedett vala hírneve az magyar nemzetnek és birodalma is Erdélynek”. Halálakor későbbi utódja, Kemény Gábor így siratta: “…ez nagy fejedelem, kihez hasonló magyar Mátyás királytól fogva és István királyon kívül nem hallatott, nem is remélhetni: óh, vajha avagy ne született, avagy örökké élt volna”. (Kalendárium Press)
A képeken látható könyvek 25% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
