A karantén 21. napja, 2020. április 6., hétfő. Ma pakolgattunk, készülünk levonulni vidéki tuszkulánumunkba. Én a könyveket válogattam, egyrészt azokat, amiket a szabadban, az almafa alatt üldögélve szeretnék majd elolvasni, másrészt azokat a könyveket – főként duplumokat -, amik majd eladásra kerülnek. Mivel itt elönt mindent a könyv, ott pedig elég nagy raktár áll rendelkezésünkre, jobb helyen lesznek ott.
Pakolás közben kezembe akadt egy könyv az antik természettudományokról, amin sok-sok évvel ezelőtt átrágtam magam, de a természettudományok nem nagy barátaim, még akkor se, ha ókoriak. De persze nem lehet nem foglalkozni a témával, mert természetesen az ókoriak ahhoz is nagyon értettek. Közbevetőleg hadd jegyezzem meg, hogy mindenhez értettek, és ez a tudományok terén még jobban tetten is érhető. Mert a Thalész-tételt és társait máig oktatják, és vegyük számításba, hogy az antik görög természettudósok a tengerparton üldögélve a homokba rajzolgatva jöttek rá halhatatlan felfedezéseikre. Pitagorasz például a Kr.e. VI. században mindenféle segédeszköz nélkül jött rá arra, ami ma is érettségi tétel.
Bele se merek gondolni, mire jutottak volna az antik bölcsek, ha birtokában lettek volna a mai technikai lehetőségeknek? Vagy mi lenne, ha a mai tudósok lennének olyan lángelmék, mint annak idején mondjuk Eukleidész? Mert ne legyen kétségünk, az antik emberek valamilyen rejtélyes oknál fogva messze felette álltak a maiaknak. Epigonok vagyunk. A sok száz elképesztő, és máig rejtélyes antik teljesítmény közül most álljon itt egy.
A képen egy olyan szerkezet van, amellyel a bolygómozgásokat lehet kiszámítani, az Hublot svájci óragyár csinálta, és elmondásuk szerint nagyon megszenvedtek vele, mert például a fogaskerekek nem lineárisan vannak elrendezve, hiszen a bolygók elliptikus pályán mozognak ugyebár. A svájciak szerkezetének mintája az antiküthérai szerkezet néven ismert “analóg számítógép”, amelyet bőven több mint 2000 évvel ezelőtt csináltak a görögök. 
Az antiküthérai szerkezet egy műszaki csoda, 82 alkatrésze van, köztük 30 fogaskerék és 2000, azaz kétezer felirat, tehát legalább ennyi dolgot lehetett kiszámítani vele. A szerkezettel óra pontossággal lehet meghatározni például a napfogyatkozásokat, azt is ki tudták volna számolni vele, hogy 2024. április 8-án napfogyatkozás lesz.
A szerkezet olyan megdöbbentő, hogy maguk a tudósok sem értik igazából. Mert az 
hagyján, hogy a Földhöz közeli bolygók mozgását lehetett mérni vele, de hogy a Jupiterét és Szaturnuszét is, az eléggé hihetetlen. Az pedig kész csoda, hogy az antiküthérai szerkezet figyelembe vette azt is, hogy a Hold az ellipszis pályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton. Hát ez van.
