Január 18-án 95 éve hunyt el BLAHA LUJZA színésznő
Reindl Lujzának hívták, színpadra azonban – még kislányként – Kölesi Lujza néven lépett, mert korán árvaságra jutván egy Kölesi nevű színész vette pártfogásába. A Blaha a férje neve volt, aki karmesterként tett szert némi ismertségre, s amellett, hogy valamelyes egzisztenciát teremtett Lujzának, zenei fejlődését is nagyban segítette. Szükség is volt rá, mert Lujza a Népszínházhoz szerződött le, amely nevéhez híven népszínműveket tartott repertoárján, azokban pedig sokat énekeltek a szereplők. Lujza Szigligeti Csikós című népszínművében aratta első sikerét, s csakhamar a magyar színpadok legfényesebb csillaga, “a nemzet csalogánya” lett.
Sikereinek titkát megfejteni mai ésszel bizony nem könnyű, mert bár csodálatos énekhangja volt, színésznői kvalitásai hagytak kívánnivalót maguk után. Érdekes módon talán annak köszönheti általános népszerűségét, hogy bájos arcával és teltkarcsú alakjával, állandó csacsogásával tényleg olyan volt, mint a népszínművek Marcsája. 
A szerzők pedig egy idő után kifejezetten az ő alakjára írták darabjaikat, amelyek hatalmas sikerrel mentek. Az igazság az, hogy nem igazán értékálló színművek voltak ezek – hiszen ki emlékszik ma már a Csingilingi-csárdás című remeklésre -, de a közönséget ez nem érdekelte. Az Ördög pilulái című darab például több mint százötven előadást ért meg, azaz körülbelül ötvenezer ember látta – az 1880-as években!
Blaha Lujzát az életben is istennőként imádták. Amikor például a derék karmester, Blaha után özvegyen maradt, egy Soldos Sándor nevű földbirtokos szerezte meg a kezét, aki fűt-fát ígért a csodálatos asszonynak. A fényes esküvő után az újdonsült férj négylovas hintón vitte haza Lujzát a kastélyába, ahol azonban nem a személyzet, hanem a végrehajtók várták az ifjú párt, s nemcsak a birtokot foglalták le, de még a hintót is. Négy év múlva váltak el, az ismét szabaddá lett művésznőt pedig megintcsak férfiak százai próbálták oltár elé vezetni, s ez végül Splényi Ödön bárónak 
sikerült. Dönci báró igen kedves, jóravaló ember hírében állt, egyetlen hibája kártyaszenvedélye volt, s bizony sokszor előfordult, hogy adósságokat csinált.
A nemzet bálványa az életben segítőkész asszony volt, ápolta az első világháború sebesültjeit, sokak emlékezetében maradt meg egy gyakran látott valós jelenet, amikor a magát is alig bíró idős asszony sebesült katonát támogat az utcán. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az Így élt Blaha Lujza című könyvet kínálja antikvár példányban.
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
