2023. augusztus 2-án 210 éve hunyt el DIÓSZEGI SÁMUEL lelkész, botanikus
Debrecen, a kálvinista Róma volt életének és működésének színhelye, így szinte természetes, hogy református lelkész lett. Viszont Németországban tanult, ahol nemcsak a hit kérdéseivel ismerkedett meg, de az akkortájt divatba jött természettudományokkal, köztük a botanikával is.
Hazánkban akkortájt a botanika terén teljes zűrzavar uralkodott, amint egy másik jeles tudós, Földi János írta: “Egy falu, egy város, egy vármegye ma így, vagy amúgy nevez magyarul egy plántát, más másképpen, … ez a bizonytalanság és zavarodás haszonvehetetlenné teszi többnyire eddig való mind orvosi, mind gazdasági könyveinket”.
Bár egyházi előljárói nagyon ellenezték, Diószegi összefogott sógorával, a nyelvi kérdések iránt igencsak élénken érdeklődő Fazekas Mihállyal, s eltökélték: rendet tesznek a hazai botanikában. Bejárták a környéket, összeírták a különböző növények elnevezéseit, a nem honos fajták neveit pedig maguk találták ki. Az egykorú beszámoló szerint “gyakran órákig, napokig gyötörték fejüket valamely nómenklatúra kitalálásán, utóbb nem is egyszer a konyhából behívott Diószeginé, Fazekas nővére találta ki a legjobbat”.
A növénynevek magyarítása persze nem mindig sikerült tökéletesre, a szirmanyúlt, a magiszák, vagy a türempikk elnevezés végül nem honosodott meg nyelvünkben. Ma is használatos azonban a szirom, a hímpor, a bibe és porzó kifejezés, amelyeket szintén ők találtak ki, de nekik köszönhetők olyan “nyelvi költemények” is, mint a gólyahír és a nőszirom.
Munkájuk eredményeként kiadták a Magyar Fűvészkönyvet, amely nemcsak a hazai botanika történetében jelentett mérföldkövet, de a magyar nyelv fejlődése szempontjából is felbecsülhetetlen jelentőséggel bírt. Mi sem természetesebb tehát, hogy munkájuk visszhangtalan maradt, a kinyomtatott példányok zömét az egerek rágták meg a Diószegi-parókia pincéjében. (Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
