2023. július 15-én 210 éve született RÓZSA SÁNDOR alföldi betyárvezér
Életrajza körül sok a bizonytalanság, még olyan nagyságok is egymásnak ellentmondó tényeket közölnek vele kapcsolatban, mint Krúdy, Mikszáth, Móricz és Jókai.
Még az sem bizonyos, mikor kezdte a betyárkodást, de az biztos, hogy huszonévesen már börtönben ült. Ám megszökött, 1848-ban részt vett a szabadságharcban, de az általa vezetett csapatok többet raboltak, mint harcoltak, ezért a hadvezetés feloszlatta az öntörvényű alakulatot. A szabadságharc bukása után végleg betyárnak állt, és legendás akciók sorát hajtotta végre, 1868-ban még egy postavonatot is kisiklattak.
Hihetetlen történetek keringtek róla, Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényével valóságos nemzeti hőst faragott belőle, de történeteinek persze a fele sem igaz. Hasonló a helyzet Móra Ferenccel, aki szerint fiatalon úgy készült fel a betyáréletre, hogy “egy áldott állapotba került kocsmárosné hasát felvágatta, hogy a meg nem született csecsemő kisujjához hozzájusson, mivel az ő társadalmi köreiben elterjedt hit szerint a golyó nem fogja azt, aki ilyennek a birtokában van.”
A híres betyár különben kalandos élete során tényleg nem kapott egyetlen lőtt sebet sem, igaz, a szegény parasztnép ott segítette – a többi betyárral együtt -, ahol tudta. Az állandóan menekülők részére kis elemózsiás batyut akasztottak például a tanya végibe, ez volt az ún. “betyártarisznya”. Rózsa Sándor – akiről annak idején népdalok, később regények születtek, a múlt század közepén pedig nagysikerű filmsorozat készült róla – végül a szamosújvári börtönben halt meg.
Halála előtt két évvel Jókai még meglátogatta a börtönben, és igen meglepődött; a puszták réme békés szabólegény lett, éppen “blúznak való vásznat szabott nagy ollóval”. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
