2023. október 11-én 375 éve hunyt el I. RÁKÓCZI GYÖRGY erdélyi fejedelem
Amikor 1630-ban a fejedelmi székbe került, Erdély az üllő és a kalapács, azaz Bécs és a török Porta között, állandó veszélyben élt, ezért nem volt mindegy, hogy a fejedelem mit cselekszik. Sokszor szegény ő maga sem tudta, mitévő legyen, ezért aztán később gyakran vádolták határozatlansággal. Szemére vetették például, hogy későn csatlakozott a harmincéves háborúhoz, s bűnéül rótták fel, hogy bár a svédek és a franciák szövetségeseként III. Ferdinánd ellen vonult, a katonai siker kapujában visszafordult. Valóban meglepő tettét azonban igazolhatja, hogy nem engedhette az osztrák birodalom összeomlását, hiszen akkor ki állította volna meg a török szultánt?
Így viszont uralkodása alatt Erdély békében fejlődhetett, amint a Szilárdi Krónika is megállapítja: “Az Úristennek áldása volt igazgatása alatt a szegény hazán. A lakosoknak megrakodtak minden esztendőben csűrös kertjei gyönyörű búza- és gabonaasztagokkal, pincéi jóízű borokkal, ládái újabb-újabb szerzeményekkel.” 
Rákóczit fukarsággal is megvádolták, pedig csak puritán, egyszerű ember volt, és buzgó református. Annak ellenére, hogy feleségével, Lóránttfy Zsuzsannával nem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy a református egyházat segítsék és támogassák, uralmuk alatt Erdélyben – egyedül Európában – békében élhettek a katolikusok, az evangélikusok és az unitáriusok is. Méltán nevezték később “bibliás őrálló”-nak, hisz két dolgot tartott igazán fontosnak, a hit oltalmazását és nemzet érdekeinek védelmét. (Kalendárium Press)
