2021. november 17-én 790 éve hunyt el ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET türingiai hercegnő
A Bánk bánból is jól ismert II. András magyar király és Gertrúd királyné leánya volt, s a talán nem túl profán megfogalmazás szerint, a legéletrevalóbb szentek egyike. Az kétségtelen, hogy szentéletű asszony volt, férje halála után különösen nagy odaadással segítette az elesetteket, alakja köré hamar legendák szövődtek. Közismert például a Karthauzi Névtelen által ecsetelt “rózsalegenda”, amely szerint a kis Erzsébet télvíz idején friss rózsákat szedett köténykéjébe.
Apja nem sokáig gyönyörködhetett leánya fejlődésében, Erzsébetet négyévesen eljegyezték a türingiai tartománygróf fiával, és a kor szokása szerint azon nyomban jövendőbelije családjához vitték, így a magyar királykisasszony Wartburg várában nevelkedett. Életvidám nővé érett, aki őszintén szerette ráerőltetett férjét – amint az egykorú beszámoló írja: “Minthogy férjét mély szerelemmel szerette, sajnálta, hogy nem érdemelhette ki a szüzesség dicsőségét”. Jól mutatja érzelmi vívódását az az eset, amikor – a legenda szerint természetesen – a templomban magáról megfeledkezve, nem a szent keresztre függesztette a szemét, hanem urának férfias szépségét csodálta, majd miután rájött, milyen illetlen dolgot művelt Isten házában, nem győzött imádkozni bocsánatért. Szentté avatása után későbbi egyházi életrajzíróinak bizony nagyon találékonynak kellett lenniük, hogy az elragadó, vidám fiatalasszony életmódjának szenthez méltó magyarázatot találjanak.
Erzsébet szeretett például szépen öltözködni, csinosan, felékszerezve mutatkozni férje előtt, de persze “nem a test gőgjéért, de Istenért, nehogy alkalmat adjon férjének a vétkezésre, hogy benne valami nem tetszőt talál”. Férje sok tetszőt talált benne, így bizony sokszor engedett a test csábításának, Erzsébet pedig – szenthez méltó módon – azért könyörgött az Istenhez, “hogy mint engedelmes és szerető feleség eleget tehessen férje kérésének, s örömöt szerezzen neki”. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk biztosítani Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
