2022. szeptember 9-én 935 éve hunyt el HÓDÍTÓ VILMOS angol király
A legendás uralkodó Róbert normann herceg törvénytelen fia volt, kész csoda, hogy egyáltalán megérte a felnőttkort. Ellenségei bánták is, hogy nem végeztek vele még idejében, hiszen igencsak derék ifjúvá érett; félelmetes erejéről legendák keringtek, állítólag az íját rajta kívül nem tudta kifeszíteni senki, és ez már Odüsszeusz esetében is jót jelentett. Személyesen ugyan sokan féltek tőle, de mint a kis Normandia uralkodóját, nem sokra tartották.
Kivált nem az erős és gazdag Angliában, ahol aztán nem győztek csodálkozni, hogy a fattyú herceg egyszercsak partraszállt náluk, és a híres hastingsi csatában tönkreverte az angol hadakat. Az ütközetre 1066. október 14-én került sor, s bár a csata első részében az angolok kerekedtek felül, Vilmos bátor személyes fellépésével lelket öntött harcosaiba, s megfordította a harc kimenetelét. Elterjedt ugyanis a normannok között vezérük halálhíre, erre Vilmos levette az arcát teljesen takaró sisakját,
és hajadonfővel folytatta a harcot. Harald király meghalt a csatában, a győztes Vilmos pedig 1066 karácsonyán királlyá koronáztatta magát a westminsteri apátságban.
De az angolok megdöbbenése akkor lett igazán nagy, amikor azt kellett tapasztalniuk, hogy Vilmos remekül uralkodik. Így aztán az a “szégyen” esett meg, hogy Anglia egyik legjelentősebb uralkodója francia volt, és még csak nem is beszélt angolul. Írni-olvasni különben nem tudott, de ezzel nem rítt ki a koronás fők közül, annál inkább azzal a példás politikájával, hogy tiszteletben tartotta a meghódított ország összes szokását, a parasztok tízezrei szinte észre sem vették, hogy egy ősellenségük uralkodik felettük. (Kalendárium Press)
