2022. november 6-án 235 éve született VUK KARADZIC szerb író
A szerb kultúra legnevesebb alakja szegény parasztgyerek volt, felcseperedvén részt vett a Fekete György, azaz Kara Gyorgye vezette ún. első szerb szabadságharcban, egy katonai vezető titkára, majd 1807-ben Belgrádban a Tanács írnoka volt. Bár iskolába alig járhatott, önszorgalomból mégis megtanult olvasni.
Ami azért is nagy szó, mert a szerb nyelvű könyveket alig lehetett megérteni, az irodalmi műveket ugyanis akkoriban úgynevezett szlaveno-szerb nyelven írták, amelynek egyetlen szabálya volt, hogy nincs szabálya. Az akkori írott ábécében például 13 olyan betű volt, amelynek nem volt kiejtett megfelelője. Ezen a nyelven senki nem beszélt, így azután a szlaveno-szerbül írott könyveket csak a társadalom csúcsán álló rétegek tudták elolvasni, illetve közülük is azok, akik egyáltalán tudtak olvasni, mert például a fejedelmek jó része analfabéta volt. A kis Vuk elhatározta hát, hogy változtat ezen, és olyan irodalmi nyelvet alkot, amelyet mindenki megért. Célját el is érte, s élete során a szerb kultúra szinte minden területén “első” lett.
Ő volt az első szerb etnográfus, az első szerb irodalomtörténész és az első szerb irodalomkritikus. Szerb szótárával ő fektette le a nyelvi és helyesírási reform alapjait, elévülhetetlen érdemei vannak a szerb népi kultúra, a népdalok, balladák megőrzésében, s ő volt Szerbia egyik legjobb történésze is. “Életműve a szerb irodalomban fordulópontot jelent, az irodalom belőle merítette a népi és nemzeti szellemet, és egy egész irodalmi kor, a szerb romantika az ő hatása alatt állt” – írta róla egy méltatója.
Szegény aligha gondolta volna, hogy a XX. században az ő munkássága lesz a szerb nacionalizmus egyik alapja, hiszen életművét még a horvátok és a szlovének is méltányolták. Meg persze mi is, több művét magyar nyomdában nyomtatták ki, Budán pedig szobrot állítottak neki. (Kalendárium Press)
