2023. február 3-án 555 éve hunyt el JOHANNES GUTENBERG német nyomdász
Életéről alig ismerünk valamit, még azt sem tudjuk, pontosan mikor született, homály fedi életútjának sok állomását, munkájának részleteit, magánéletét, nem tudjuk például, hogy nős volt-e. Egy tanulmányíró megjegyzése szerint: “Szomorú, hogy éppen a világnak legtöbb fényt adó ember életét és munkásságát födi a legsűrűbb homály”.
Halhatatlan találmányának, a könyvnyomtatás kifejlesztésének sem ismerjük a pontos menetét, de azért a fennmaradt adatok birtokában nem lehetetlen rekonstruálni, kivált, hogy az emberiség talán legnagyszerűbb felfedezése – mint a világraszóló találmányok általában – tulajdonképpen pofonegyszerű ötleten alapul. 
Már Gutenberg korában sem kódexmásolók készítették a könyveket, az akkori “nyomdászok” fatáblákba metszették a szöveget, amelyről aztán több másolatot is készíthettek. Gutenberg azzal kezdte a kezdetleges nyomtatás tökéletesítését, hogy a fatáblákat betűnként szétvagdosta, így a betűket másként csoportosítva, új szöveget is ki tudott rakni belőlük. A fa azonban hamar elkopott, s mivel Gutenberg eredeti szakmája szerint fémműves volt, arra gondolt, hogy fa helyett fémet használ. Az ólmot először homokformába öntötte, ám a durva felület 
miatt nem kapott szép betűket, mígnem hosszas kísérletezés után sikerült megfelelő öntőszerkezetet kifejlesztenie.
Ez volt találmányának lényege, az ő legfőbb érdeme, s később még ezt a dicsőséget is szerették volna elperelni tőle. Találmányát hitelből kezdte fejleszteni, és hitelezőjének eljárása sajnos ma is ismerős: a siker láttán beperelte, és maga adta ki a mester könyveit. Gutenberg különben szégyellte, hogy híres Bibliája nyomtatva készült, vevői elől eltitkolta, hogy nem kézzel rajzolt könyvet ad el nekik. (Kalendárium Press)
