Emigráns napló – 2022. szeptember 10., szombat
II. Erzsébet halála után fia, a 74 éves Károly lett az új király. Hogy mit gondol, milyen terveket sző, mennyire gondolkodik előre, nem tudni. Nekem persze rögtön egy ókori eset jutott eszembe.
Amikor Domitianus császár meggyilkolása után Nervát császárrá tette a praetorianus gárda, az új uralkodó már 66 éves volt. Átmeneti megoldásnak tekintette mindenki, ő maga se kovácsolt messzeható terveket a trónon.
Azt persze nem tudni, mit gondolt magában Nerva, de egyik első és legfontosabb teendőjének azt tekintette, hogy – mivel nem volt gyermeke – megfelelő utódot találjon a birodalom élére. És az élet igazolta bölcs előrelátását, mert mindössze másfél évig uralkodott, és amikor 98 januárjában meghalt, gond nélkül követte a hatalomban örökbefogadott fia, a később az agg császár bizalmát alaposan megszolgált Traianus.
Az idős Nervától senki nem várt világraszóló, dicső tetteket, nem akarták, hogy győzedelmes hadvezérként parádézzon, arra vágyott mindenki, hogy békességet és főként stabilitást hozzon Rómának. Nerva pedig egyéni ambícióit háttérbe szorítva – és a természet törvényeit józanul számításba véve – tökéletesen megfelelt a történelem által reá rótt feladatnak.
Ahogyan az ifjabb Plinius a Traianus dicsőítésére írt panegyricusában fogalmazott: „személye éppen azért lett kedves és felejthetetlen mindenki számára, mert előrelátóan gondoskodott arról, hogy senki ne érezze hiányát.”
Nervának a sors nem adta meg, hogy hosszú uralkodással, dicső tettekkel írja be nevét a történelembe, de ezt belátó higgadt bölcsességével mégis a legnagyobb uralkodók egyike lett.
