Mágia és varázslás az ókorban

Mágia és varázslás az ókorban

Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes
Mágia és varázslás az ókorban
Kiadó: JATEPress
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 404
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633153895

Sok szakmunka született már a görög–római ezoterizmusról és mágiáról, de magyar nyelven ilyen monumentális, mint a két szerző – Hoffmann Zsuzsanna és T. Horváth Ágnes – által önálló kutatási eredményekre alapozó négyszáz oldalas, itt megjelenő monográfiája, még közelítő sem.

A kötetben megtalálhatók a mágia születéséről, annak válfajairól, valamint mágia és vallás kapcsolatáról szóló általános fejezetek, majd a nagyívű körkép felöleli a teljes ókori keletet, végül koncentrálva a római mágikus hitekre és praktikákra, melyek egyébként nagy részben a görög és az azt megelőző hagyományokat szinkronizálták. A tizenöt oldalas bibliográfia jól mutatja a nemzetközi és a magyar tudományosság kapcsolódási pontjait. Végül, de nem utolsó sorban a gazdag képanyag még közelebb hozza az olvasóhoz ezt az izgalmas témát.

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ (Szőnyi György Endre)

MÁGIA ÉS VARÁZSLÁS AZ ÓKORBAN (Hoffmann Zsuzsanna)

BEVEZETÉS

MILYEN FORRÁSOKBÓL ISMERJÜK A MÁGIÁT?

A MÁGIA-KUTATÁS HELYZETE

A MÁGIA SZÜLETÉSE

ASZTROLÓGIA

VARÁZSLÓK, SÁMÁNOK

MÁGIA ÉS VALLÁS

MÁGIA ÉS VARÁZSLÁS AZ ÓKORI KELETEN
Perzsák
Egyiptom
Halotti mágia, levelek, orákulumok, álmok
A varázslat és a mágia szerepe Egyiptomban
Mágikus orvoslás Egyiptomban
Mágia az egyiptomi joggyakorlatban
Hellász
Mágia-említések a görög irodalomban
Hermész a lélekvezető
Hekaté a “mindenható” istennő
Mágia a görög archaikus és klasszikus korban
A mágia és az orvoslás
Mágia-említések a Bibliában
Simon mágus az apokrif iratokban
A hellenisztikus kor
Misztériumok és beavatások
Philokhorosz a jós-pap
A pergei Artemidórosz
Bólosz “szümpathia” elmélete
Átkok, varázslatok, oraculumok a hellenizmus korában
Plutarkhosz: Ízisz és Ozirisz
Lukianosz mágia-adalékai

ITÁLIA ÉS RÓMA
Dél-Itália: püthagoreusok, Bacchus-követők, orphikusok
Túlvilág-elképzelésekkel kapcsolatos dokumentumok Dél-Itáliából
A mágiához való viszonyulás Rómában
Marcus Tullius Cicero
Asztrológia a rómaiaknál
Poszeidóniosz (Kr. e. 135-50)
A defixio
1. Perátkok: defixiones iudiciariae
2. Szerelmi varázslatok: defixiones amatoriae
3. Verseny-varázslatok: defxiones agonisticae
4. Defixiók az üzleti vetélytársak gáncsolására vagy megsemmisítésére
5. Defixiók tolvajok és rágalmazók megkötése Idősebb Plinius
Mágiatörténeti adatok Pliniusnál
A mágia kialakulása és története Plinius szerint
Mágikus orvoslás Pliniusnál
Gyógyító kövek és varázsgemmák
A mágia az augustusi aranykor költőinél
Publius Vergilius Maro
Publius Ovidius Naso
Quintus Horatius Flaccus
Tacitus mágia-említései
Historia Augusta
Apuleius
Apuleius: egy mágia per tanulságai
Apuleius: Metamophoses (Átváltozások)
Artemidorus Daldianus
Tüanai Apollóniosz (Kr. u. 1. század)
Libaniosz (314-393)
Mágia a későcsászárkorban
Augustinus (Kr. u. 354-430)

ÖSSZEGZÉS

AZ APOTROPAIKUS MÁGIÁRÓL (T. Horváth Ágnes)

CAPTATIO BENEVOLENTIAE

AZ APOTROPAIKUS MÁGIA

APOTROPAIKUS ISTENEK (APOTROPAIOI THEOI)
Mezopotámia
Apkallu
Aladlammu
Lamassu
Girtablullu
Az Istar-kapu
Egyiptom
A holtakat védő istenek
Ízisz
Nephtüsz (Nebethet) ( Neb-hut, Nebet-hut)
Szelket (Selkis)
Neith
Mágikus gyógyítók és védelmezők
Hórusz és a gyermek Hórusz
Heka
Szehmet (Sakhmet)
Taweret (Thoérisz)
Bész
Tutu (Tithoes)
Egyiptomi istenek Pompeiiben
Loreius Tiburtinus háza (Casa di Loreius Tiburtinus)
“Az ezüstlakodalom háza”
Philocalus háza és boltja
Tertius cauponája
Az arany ámorok háza

A VÁROSOK VÉDELMÉTŐL A BELSŐ TEREK VÉDELMÉIG
Hellász
Zeusz Ktésziosz és Polieusz
Athéna Poliasz
Hermész
Héraklész
Róma
Numenek
Az “őrzők”
Genius
Iuno
Lares
Az útkereszteződések istenei

APOTROPAIKUS TÁRGYAK
Amulett
Doboz
Bulla
Cista mystica
A pálca
Kerükeión, caduceus
Thyrsos
Lituus
Csomók
Sa
Ankh
Tjet
Hercules-csomó
Csörgő, csengő, harang, kolomp

GENITÁLIA MINT APOTROPAIKUS ERŐ
Női genitália
Férfi genitália
Hermaphroditosz és Aphrodité Kallipügosz
Priapus
Fascinus
Knidoszi kerámiák
Khioszi kerámia edény

A SZEM
Udzsat
Gorgó-szem
Rossz szem, gonosz szem, szemmel verés
Mágia a szemmel verés ellen
Küszöbök és bejáratok védelme: a gonosz szem hatástalanítása
“Kutyaharapást szőrivel”: a bajelhárító szem
“Támadás a szem ellen”
Növények, amelyek szemmel verés (“gonosz szem”) ellen védtek
Védekező mozdulatok
Feltartott középső (mutató) ujj (digitus infamis)
Az “ördög szarva” (cornua)
Füge (ficus, fityisz)
Kopogd le a fán!
Keresztezett ujjak
Köpködés

BAJELHÁRÍTÓ NÖVÉNYEK
Molü
Tengeri hagyma (Drimia maritima, Scilla maritima)
Babér
Olajfa
Az akantusz
A gímpáfrány
Ruta graveolens
Foltos bürök
Mandragóra

ÉPÍTÉSZET
Kapuőrzők
Sírőrzők
A szent hely kiemelése
Az épületek védelmezői
Tetődíszek
Az akroterion
A vízköpő
Antefixek
A gerendázat motívumai
A selinusi és gelai nagy terrakotta gerendázat
Az etruszk tetőzet és gerendázat
Bajelhárító motívumok a falakon
Rosetta
Oscillum – maszk
Az absztrakt motívumok
A kör
Sakktábla (pepita) minta
Háromszög-motívum
Gyémánt minta
Meander

SZÍNEK
Vörös/piros/lángszínű
Kék
Zöld

GROTESZK
Pigmeusok vagy törpék?
Gorgoneion (Gorgó-fő vagy Medusa-fő)
Etruszk bronz csillár
A Rondanini-Medusa

MITIKUS ÁLLATOK, KEVERÉKLÉNYEK
Állatok
Bika
A kígyó
Renenutet
Ladón
A Pythónt megölő Apollón
A “bűnbeesés” képi ábrázolása: a kígyó-spirál
Keveréklények
Szfinx
Griff
Szatürosz (szatír) – Szilénosz
Harpüia
Kentaur
Ichtükentaur
Szkülla (Scylla)

UTÓSZÓ

Bibliográfia
Rövidítések
Antik szerzők és művek
Feldolgozások

Ábrajegyzék

This entry was posted in antik tanulmánykötet, bibliotheca. Bookmark the permalink.