2024. január 31-én 10 éve hunyt el JANCSÓ MIKLÓS filmrendező
Előbb jogot, majd művészettörténetet és néprajzot tanult Kolozsvárott, utána elvégezte a budapesti Színiakadémián a filmrendező szakot, első filmjét pedig 1958-ben forgatta A harangok Rómába mentek címmel. Először az Oldás és kötés című filmjére figyeltek fel, majd egy évre rá, 1964-ben az Így jöttem című filmjével aratta első sikerét. A Szegénylegényeket már külföldön is méltatták, s csakhamar ő lett a magyar filmművészet egyik leghíresebb alkotója. Csillagosok, katonák, Fényes szelek, Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Sirokkó és Égi bárány című filmje ma már klasszikus műalkotás, s annak ellenére, hogy valódi művészfilmek, bemutatásukkor sok nézőt vonzottak.
Ne legyünk szemforgatóak, nem kizárólag sajátos, s akkor úttörőnek számító filmnyelve, a hosszú snittek, a nagy léptékű kameramozgások miatt, hanem azért is, mert az ő filmjeiben szerepeltek először anyaszült meztelen nők. Emiatt aztán sok támadás érte, a hetvenes években Olaszországban készült filmjeit pedig sokáig be sem mutatták nálunk. Hazatérése után a Magyar rapszódia és az Allegro barbaro című filmjeivel kavart – ezúttal politikai – vihart, a főhősben ugyanis Bajcsy-Zsilinszky Endrére véltek 
ráismerni a nagyokosok, persze nem véletlenül.
Kései filmjeinek elemzéséhez már szakértő ítész kellene, úgyhogy inkább arról, hogy a magánéletében is fontos szerepet játszottak a nők, négy különösen. Első házasságából két gyermeke született, 
majd a neves filmrendezőnő, Mészáros Márta férje volt, aztán egy olasz újságírónővel élt, majd 1981-től haláláig Csákány Zsuzsa vágó volt a felesége. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Gyertyán Ervin kismonográfiáját kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
