2024. április 4-én 240 éve született KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR nyelvész, akadémikus
A kiváló nyelvtudós valójában a magyarok őshazáját kereste, ezért utazott a messzi Tibetbe, de ha már ott volt, összeállította a keleti nyelvészet történetében alapvető jelentőségű tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt. Munkájához nemcsak páratlan kitartásra volt szükség, de hihetetlen lemondásra is, tibeti életkörülményeinek puritánságán még a sokat látott utazók is megdöbbentek. Magashegyi remetelakából egy évig ki sem jött, nehogy a szabadban megfagyjon, de persze fűtés bent sem volt, a kezét állandóan eldugva tartotta, s csak akkor vette elő, ha lapoznia kellett.
Ami egy átlagembernek kibírhatatlan lett volna, Csomának teljesen szokványos dolog volt, s mintha már akkor a nagy kalandra készült volna, gyerekként szinte edzette magát a megpróbáltatásokra. Kollégiumi pajtásai például feljegyezték róla, hogy “hússal ritkán, nyalánkság, vagy hevítő itallal sohasem élt. Rendesen a kopasz földön vagy deszkapadlózaton aludt”. De nemcsak a testi szenvedések elviselése terén készülődött vállalt 
feladatára, elméjét is szorgalmasan pallérozta, mikor elindult Tibetbe, több mint egytucat nyelven tudott, tibetiül persze még nem. Később aztán jó hasznát is látta edzettségének, mert utazásának és tibeti tartózkodásának viszontagságait másképp bizonyára nem éli túl.
Munkakörülményeinek leírását néhány szemtanú “meg is hamisította”, mert ha hűen számolnak be róla, nem hitte volna el senki. /Születésének pontos időpontja bizonytalan./ (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza A Himalája magyar remetéje című könyvet 30% kedvezménnyel, az Így élt Kőrösi Csoma Sándor című könyvet pedig antikvár példányban kínálja.
