December 29-én 850 éve hunyt el BECKET TAMÁS canterbury érsek
II. Henrik barátja és kancellárja volt, s mikor megüresedett a canterbury érseki szék, a király őt szemelte ki Anglia egyházfőjének tisztére. Becket jóelőre figyelmeztette Henriket; az érseki székben elsősorban egyházát fogja szolgálni, ezért jól fontolja meg kinevezését – de hiába.
A prímási székben Becket gyökeresen megváltoztatta korábbi szokásait; felhagyott léha életmódjával, szerzetesi ruhát öltött, és elhatározta: egyháza érdekeit minden támadás ellenére megvédi. Henrik persze másként gondolta, azt hitte, hogy korábbi jó barátja azután is azt teszi majd, amit ő mond neki. Összecsapásuk elkerülhetetlen volt. 1164-ben Henrik egy rendelettel az állam jogait az egyház fölé is ki akarta terjeszteni, amivel persze Becket szembehelyezkedett. Az elmérgesedett vita következményei elől Becket Franciaországba menekült, s onnan próbálta az egyház függetlenségét védeni. 
A pápa is mellé állt, és Henrik – hogy a kiközösítést elkerülje – színleg kibékült a canterbury érsekkel. Becket erre hazatért, bár ne tette volna. A királlyal ellenszegülő Becket Tamást a canterbury székesegyház oltára előtt, imádkozás közben ölték meg a király emberei.
Az érsek megölése óriási felháborodást keltett szerte Európában. Henrik végül – hogy elkerülje az egyházi átkot – nyilvános vezeklésre kényszerült. Három mérföldet gyalogolt Becket sírjáig, 
ahol meztelen felsőtestét a rendház szerzetesei megkorbácsolták. A szentek sorába iktatott Becket Tamást persze már nem lehetett feltámasztani, egyháza melletti bátor kiállásának példája azonban máig él. (Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
