2024. április 8-án 105 éve hunyt el EÖTVÖS LORÁND fizikus, egyetemi tanár, akadémikus
Tudományos munkásságának méltatásán célszerű hamar túljutni, mert a laikus közönség nem sokat ért belőle, legyen elég annyi, hogy legismertebb találmánya a torziós inga, s ő teremtette meg az általános relativitáselmélet kísérleti alapjait, nem véletlen, hogy a zseniális Albert Einstein szerint halálával a fizika egyik “fejedelme szállt sírba”.
Érdekes viszont a magánélete, ami meg is világítja rokonszenves jellemét. Ez a tudományos vizsgálódásaival és közéleti tevékenységével rendkívül elfoglalt ember szerető férj és gondos családapa volt, legelmélyültebb kutatásait is örömmel félbehagyta, hogy segítsen kislányainak babaruháikat rendezgetni. Figyelmes volt a feleségével is, esténként építőkockából várat építettek, vagy dominóztak, az ifjú asszony be is jegyezte a naplójába: “ő … a legokosabb, leggyöngédebb, legkedvesebb, legszebb ember a földön”.
Ám Eötvös Loránd sem volt mintaférj, a rendetlenség például nagyon bosszantotta, szegény asszonynak még költözködés idején is úgy kellett intéznie a pakolást, hogy délben hazaérkező férje a megszokott környezetben, nyugalomban költhesse el az ebédjét. De persze sosem sikerült tökéletesre a dolog, s ilyenkor a tekintélyes tudós és közember, az Akadémia elnöke és miniszter mérgében még káromkodott is. Ami annál is inkább meglepő, mert ugyebár finom nevelést kapott arisztokrata volt, fiatalon még lóháton járt be dolgozni egyetemi tanszékére.
Más sportokat is lelkesen űzött, szívesen biciklizett, és megmászta Európa második legmagasabb hegycsúcsát. Kiváló hegymászó volt, Dél-Tirolban még egy hegycsúcsot is elneveztek róla, s gyakran emlegette tréfásan, hogy büszkébb hegymászó sikereire, mint tudományos eredményeire. (Kalendárium Press)
