Június 30-án 500 éve hunyt el II. MONTEZUMA, az utolsó azték uralkodó
Élete a spanyolok megjelenéséig békés nyugalomban telt, szépen éldegélt gazdag, de egyáltalán nem fényűző palotájában. Az uralkodás nem sok gondot adott neki, az azték közemberek is viszonylagos jólétben éltek, csinosították csodálatos fővárosukat, Tenochtitlant, szabadidejükben nagyszerű fürdőkben múlatták az időt. Fürdőzni Montezuma is nagyon szeretett, egyéb szenvedélye nemigen volt, mértéktartóan étkezett, bár a csokoládét nagyon kedvelte. 
Szüksége is volt az energiára, mert rangjához méltóan számos feleséget tartott, egy korabeli spanyol tudósítás szerint több mint ezret, akik közül száz-százötven mindig várandós volt, de ez bizonyára túlzás.
Egyszóval unalmasan folydogált az élet egészen addig, amíg a hódító spanyolok Cortés-zel az élen ki nem kötöttek a mexikói partokon. Montezuma lelkesen fogadta a hírt, úgy vélte ugyanis, hogy az ősi mítoszok Tollas Kígyója tért vissza, s a nagyranőtt fehér emberek maguk az istenek. A katolikus spanyolok azonban partaszállásuk után rögvest elkezdték irtani a bennszülötteket, úgyhogy Montezuma hite is megingott. Ám Cortés nagyon jó benyomást tett rá, ezért elhalmozta mindennel, a derék spanyol pedig hálából fogságba vetette, és elfoglalta az országát.
Montezuma azonban nem volt a legdicsőbb uralkodók közül való, gyáván beletörődött a méltatlan helyzetbe, sőt, még ő védelmezte a kegyetlenkedő hódítókat népe haragjától. Végül az aztékok felháborodásukban kővel dobálták meg méltatlan királyukat, aki sebeibe – és főként a szégyenbe – nemsokára belehalt. (Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
