Emigráns napló – 2022. május 28., szombat
Szophoklész Antigoné című remekművének több magyar fordítása is van, egyik jobb, mint a másik. Manapság az emberek nem olvasnak görög drámákat, ami persze érthető is, még a legkönnyebb is nagyon nehéz egy ebben a témában nem járatos embernek. Én speciel még nem találkoztam olyannal, aki olvasta volna Szophoklészt.
Akiknek meg szinte kötelező lenne az antikvitást ismerni, hátha tanulnak belőle, még annyira se érdeklődnek, inkább focimeccsre járnak a ház 
sarkához vagy Mága-koncerten tapsikolnak. Pedig nem csak felavatni kell a megalomán bugyutaságokat, nem árt, ha tartalommal is megtöltik. De ezektől persze ez nem várható.
De vissza az Antigonéhoz. Feltéve, de nem megengedve, hogy egyszer belelapozna egy önkényúr, találna bőven olyan részt, amin elgondolkodhatna. Csak egy példa:
Mészöly Géza fordításában Haimón így beszél apjához, Kreónhoz:
„Apám, az értelemnél fényesebb javat / nem adtak eddig földieknek égiek. …
De más fejében is lehet jó gondolat. / Te fenségedben azt ki nem fürkészheted, / ki mit tesz, mit szól és miért panaszkodik: / tekintetedtől a közember megriad, / s egy szót se ejt arról, mi a kedved szegheti. …
De vesd ki lelkedből egyetlen balhited: / hogy csak te ítélsz józan ésszel, senki más! / Ki váltig vallja, hogy csupán ő itt a bölcs, / s agyát és nyelvét többre tartja bárminél, / kisülhet arról véletlen, hogy míly üres. Akármilyen nagy szellemnek se szégyen az, / ha tud tanulni, s fennhéjázva nem feszít.”
Trencsényi-Waldapfel Imre ugyanezt így magyarította:
„Atyám, az emberész az istentől való, / S ennél nagyobb kincset képzelni sem tudok…
De felmerülhet másban is jó gondolat. / S nekem talán előnyöm az, hogy láthatom, / Mit is cselekszik és miket beszél a nép. / Mivel tekintetedtől fél a nép fia, / Nem mondja, mit te nem szeretsz meghallani. …
Csak bár egyetlen elvedről tennél le már / Hogy más okos beszédét meg se hallgatod, / Mert az, ki mindig csak saját eszére ad, / S úgy véli, másnak nyelve sincs és lelke sincs, / Üres fejűnek gyakran az mutatkozik. / Bölcs ember az, ki másoktól tanulni tud, / És semmi húrt meg nem feszít túlságosan.”
Kreón ugyebár egy zsarnok volt, nem hallgatott a fia szavára, de a zsarnokok már csak ilyenek, nem hallgatnak senkire. Mennek a maguk korlátolt, buta fejük után.
